A Danubeparks WILDIsland által RS104-es névre keresztelt folyami sziget a szerbiai Gornje Podunavlje Természetvédelmi Rezervátumban. Két jóval nagyobb sziget-testvére közé beszorulva, alig fél hektárja ellenére kincset ér az érintetlensége révén. Jelenlétünk hatása a Duna mentén értékké emeli már akár az ilyen parányi élőhelyfoltokat is.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam. Az első reggelen sikerült megörökíteni a folyót, de a másodjára a köd keresztülhúzta a számításaimat. Viszont teremtett egy teljesen új helyzetet. Így lett nevéhez méltó a hely. Ott, valahol a gomolygó füstszerű köd alatt kavarog, kanyarog titokzatosan a vad víz, mint egy üstben, katlanban. A meredek mészkő sziklafalak 150 méternyire szűkítik, cserébe ezért viszont 82 méter mély a víz- ez a világ legnagyobb folyómélysége.
Egy sziget a Dunában, Szerbia és Horvátország határán. A Danubeparks - Network of Protected Areas által HR023-as számot kapta. S jóllehet, csupán parányi kis szárazulat a zátony, a vízimadarak számára érték. Nem mintha az országok vagy a számok fogalma bármi jelentősséggel bírna számukra. Hanem a víz által védett hordalékpad nyugodt fészkelést biztosít számukra. A szabályozások miatt a folyók egyre kevesebb szigetet tudnak kiépíteni, így az ilyen zátonyok egyre nagyobb hiánycikket jelentenek.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam. Az első reggelen sikerült megörökíteni a folyót, de a másodjára a köd keresztülhúzta a számításaimat. Viszont teremtett egy teljesen új helyzetet. Így lett nevéhez méltó a hely. Ott, valahol a gomolygó füstszerű köd alatt kavarog, kanyarog titokzatosan a vad víz, mint egy üstben, katlanban. A meredek mészkő sziklafalak 150 méternyire szűkítik, cserébe ezért viszont 82 méter mély a víz- ez a világ legnagyobb folyómélysége.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam.
Egy sziget a Dunában, Szerbia és Horvátország határán. A Danubeparks - Network of Protected Areas által HR023-as számot kapta. S jóllehet, csupán parányi kis szárazulat a zátony, a vízimadarak számára érték. Nem mintha az országok vagy a számok fogalma bármi jelentősséggel bírna számukra. Hanem a víz által védett hordalékpad nyugodt fészkelést biztosít számukra. A szabályozások miatt a folyók egyre kevesebb szigetet tudnak kiépíteni, így az ilyen zátonyok egyre nagyobb hiánycikket jelentenek.
Lápjaink és mocsaraink egy része csak annak köszönheti létét, hogy szó szerint elszigetelt, nehezen hozzáférhető helyeken maradtak fenn. Ilyenek a szövevényes Duna-ágrendszerünk megmaradt szigetei. Egyik legszebb példájuk ez a sziget és mocsár egyben. Ám egyben annak is ékes bizonyítéka, hogy az izoláltság néha negatívum is lehet. Régiónkban a közelmúlt eseményei drámai módon járultak hozzá az ember és természet kapcsolatának megszűnéséhez. A sziget csupán 2 kilométerre délre fekszik Baka községétől, ám a bősi vízerőmű felvízcsatornája járhatatlan akadályként húzódik a falu és folyó között, így kis túlzással egy világnyira távolította el a lakosokat az ártértől. Vizes élőhelyeink európai szintű fontosságát az is mutatja, hogy ez a sziget, akárcsak a társai a nemzetközi DANUBEPARKS - WILDislands kezdeményezés fontos élőhelyeket felsorakoztató listáján is szerepelnek, mint a biodiverzitás utolsó mentsvárai az ember által erősen leuralt világban.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
A Szigetköz -a Duna szlovákiai szakaszának déli, magyarországi szomszédja. A folyó túlpartján elterülő ágrendszer igazi sziget-rengeteg. Ugyan egy ökológiai rendszert alkot(na) a csallóközi ártérrel, ám vízgazdálkodás tekintetében a magyar oldal jóval előrelátóbb lépéseket tett a közelmúltban, mint a szlovák fél. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban itt is látványosan egyhangú fa(j)mozaikot hoz létre.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
A Szigetköz -a Duna szlovákiai szakaszának déli, magyarországi szomszédja. A folyó túlpartján elterülő ágrendszer igazi sziget-rengeteg. Ugyan egy ökológiai rendszert alkot(na) a csallóközi ártérrel, ám vízgazdálkodás tekintetében a magyar oldal jóval előrelátóbb lépéseket tett a közelmúltban, mint a szlovák fél. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban itt is látványosan egyhangú fa(j)mozaikot hoz létre.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
Egy sziget a Dunában, Szerbia és Horvátország határán. A Danubeparks - Network of Protected Areas által HR023-as számot kapta. S jóllehet, csupán parányi kis szárazulat a zátony, a vízimadarak számára érték. Nem mintha az országok vagy a számok fogalma bármi jelentősséggel bírna számukra. Hanem a víz által védett hordalékpad nyugodt fészkelést biztosít számukra. A szabályozások miatt a folyók egyre kevesebb szigetet tudnak kiépíteni, így az ilyen zátonyok egyre nagyobb hiánycikket jelentenek.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
A Szigetköz -a Duna szlovákiai szakaszának déli, magyarországi szomszédja. A folyó túlpartján elterülő ágrendszer igazi sziget-rengeteg. Ugyan egy ökológiai rendszert alkot(na) a csallóközi ártérrel, ám vízgazdálkodás tekintetében a magyar oldal jóval előrelátóbb lépéseket tett a közelmúltban, mint a szlovák fél. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban itt is látványosan egyhangú fa(j)mozaikot hoz létre.
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
Egy sziget a Dunában, Szerbia és Horvátország határán. A Danubeparks - Network of Protected Areas által HR023-as számot kapta. S jóllehet, csupán parányi kis szárazulat a zátony, a vízimadarak számára érték. Nem mintha az országok vagy a számok fogalma bármi jelentősséggel bírna számukra. Hanem a víz által védett hordalékpad nyugodt fészkelést biztosít számukra. A szabályozások miatt a folyók egyre kevesebb szigetet tudnak kiépíteni, így az ilyen zátonyok egyre nagyobb hiánycikket jelentenek.
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
A Szigetköz -a Duna szlovákiai szakaszának déli, magyarországi szomszédja. A folyó túlpartján elterülő ágrendszer igazi sziget-rengeteg. Ugyan egy ökológiai rendszert alkot(na) a csallóközi ártérrel, ám vízgazdálkodás tekintetében a magyar oldal jóval előrelátóbb lépéseket tett a közelmúltban, mint a szlovák fél. Az intenzív erdőgazdálkodás azonban itt is látványosan egyhangú fa(j)mozaikot hoz létre.
A szunyókáló vadmalacok látványa az egyik legkedvesebb jelenet a természetben. A vaddisznók egyébként is erősen szociális lények, igényelik egymás közelségét, de a hidegebb áprilisi-májusi reggelek miatt is előnyös, ha ilyen kupacban melengetik egymást a kicsik. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
Donaueschingen városkában, a Fürstenberg-kastélyparkban található Duna-forrás - amely köré a 19.században emeltek medencét és szoborcsoportot – inkább tömegturisztikai attrakció, amolyan „hercegi“, könnyebben elérhető helyen. 48,5 kilométerre található a Breg-forrástól, vagyis a Duna eredetétől, a jóval rejtettebb helyen lévő igazi Donauquelle-től. Donaueschingen, Németország.
